A crawler meglátogatott, és megnézte, hogy a címekben, a meta tagekben, szövegben hányszor jelenik meg egy adott kifejezés, és minél többször, annál jobb helyezést kaptál (leegyszerűsítve).
Ez régen nincs már így. Minden keresőalgoritmus érdeke az, hogy a lehető legjobb minőségű találatokkal lássa el a felhasználóit – a legjobb tartalom pedig nem egy kulcsszavakkal teletűzdelt, kvázi értelmetlen szöveghalom lesz.
Persze nem kell minden egyes aloldalon monográfiákat közölnöd – az első határ, aminek szerepelnie kell, egy körülbelül 150 szavas releváns, értelmes, jól megfogalmazott leírás mindenhol. Ez nem csak a crawlereknek, de a felhasználóknak is segít abban, hogy gyorsan és könnyen megértik, miről szól az adott weboldal.
A túlságosan sok hirdetés nem használ a rangsorolásodnak, érdemes ezek számát a minimálisra szorítani, és ha lehet, akkor a hajtás alatt, vagyis az első képernyő után legörgetve jelenjenek csak meg.
Ma a formázás is rengeteget számít UX terén. Használj világos tagolást, h1, h2 tageket (ezeket a crawlerek is figyelik), listákat és minden más olyan megoldást, ami segít a tartalmat könnyen fogyaszthatóvá tenni és kiemelni a leglényegesebb információkat, hogy azok is könnyen megérthessék, miről szól az adott oldal, akik csak átfutják (skimmelik) azt.
A szövegen túl figyelned kell arra is, hogy használj változatos tartalomtípusokat: videókat, képeket, infografikákat, animációkat, ha szükséges. Ezekkel javíthatod a befogadást, így a felhasználói élményt.
A duplikált tartalmat is említettük már: kerüld, hogy több oldaladon is ugyanaz jelenjen meg, mert elméletben ugyan nem bünteti ezt a Google, a tapasztalatok viszont az ellenkezőjére utalnak.
Persze, a duplikált tartalom előfordulhat úgy is, hogy teljesen white hat technikákat alkalmazol, mondjuk landing page-ek mutációjánál vagy egy több ezer terméket árusító webshopban – ilyenkor figyelj arra, hogy a duplikált tartalmakat lehetőleg ne indexeltesd be (lásd a Robots.txt-ről szóló szakaszt), 301-es átirányítással irányítsd az eredeti oldalra a crawlert és a látogatót, vagy használj canonical URL-eket, ezzel jelezve, melyik az eredeti tartalom. (Utóbbi akkor hasznos, ha mások is átveszik a tartalmaid – így nem fognak előtted rangsorolni.)
Röviden tekintsünk át néhány olyan tartalomtípust, amely segíthet az oldalad helyezésének javításában. Ezeket érdemes vegyesen készítened, és folyamatosan friss, a célközönséged problémáira és igényeire fókuszáló tartalmakat publikálnod – ezt nem csak önmagáért a frissességért díjazza a Google, az organikus látogatottságodat is emelni fogja, ami önmagában segít a rangsorolásban.
Tartalomtípusok
Blog
Mindenképpen vezess blogot az oldaladon. Itt közölhetsz személyes hangvételű posztokat, teszteket, bemutatókat, mesélhetsz történeteket, közzétehetsz skyscreaper-cikkeket, amelyek a lehető legrészletesebben mutatnak be egy-egy témát.
A blog lehetőleg frissüljön legalább heti két-három alkalommal, és ne csak párszáz szavas bejegyzésekkel. Adj lehetőséget a kommentelésre, formázz, és figyelj arra is, hogy a fontos információkat mindig láthassa az oldalra érkező látogató (cím, megjelenés dátuma, szerző, kategória, olvasási idő stb.).
Termékoldalak
Tesztek, vélemények (reviews)
Az oldaladon közölhetsz értékeléseket, recenziókat, termékteszteket – ezek a tartalmak jellemzően kiemelten érdeklik a közönséget, és remek friss tartalomként szolgálnak. Linképítésre is kitűnően használhatod őket, egy-egy ilyen tesztet a közösségi médiában is szívesen osztanak meg és sok külső hivatkozást söpörhetsz be a szakterületeden működő tartalomfejlesztőktől, véleményvezérektől.
Esettanulmányok
- A célközönség bemutatása
- A probléma részletes leírása
- A be nem vált megoldások
- A működő megoldás
- Hogyan oldhatja meg saját maga is
- Alternatív megoldási lehetőségek
Infografikák
Az infografikák komplexebb folyamatokat, koncepciókat képesek egyszerűbb formában átadni, érthetőbbé tenni, és nagyszerű szakmai cikkek kanyaríthatóak köréjük. Kiemelkedően jól teljesítenek a megosztások, így a linképítsé terén is: egy az oldaladon közölt infografikára jó esetben számos backlinket szerezhetsz, amelyek elsődleges forrásként jelölnek meg.
Útmutatók, how-to cikkek, tippek és trükkök
Szintén népszerű és rendkívül részletes tartalom előállítására adnak lehetőséget ezek a formátumok. Egy-egy megoldást – akár olyat, amilyet korábban már bemutattál esettanulmányban – lépésről lépésre mutathatsz be úgy, hogy a célközönséged azt maga is elvégezhesse. Ezzel nem csak úgy nyújtasz pozitív élményt, hogy megoldást kínálsz: ha maguk oldják meg a problémát, a pozitív élményt hozzád fogják kapcsolni, ahogyan szakértő branded is épül ezáltal.
És hogy ez miért jó az optimalizálásban?
Bármilyen részterületen találhatsz olyan szempontokat, ami alapján rangsorolhatsz – helyeket, termékeket, a popkultúra termékeit, személyeket – bármit. A lényeg, hogy népszerű témát válassz, és olyasmit rangsorolj, ami ismerős és hasznos lehet a közönségnek.
Egy adott városban a legjobb bárok rangsora például nem csak remek vitaindító, az oda látogatóknak igen hasznos is lehet, és nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy megjelenj máshol, hiszen a listádon szereplők valószínűleg szívesen közlik újra a tartalmat, így backlinkeket adva neked.
Interjúk
A szakértőkkel, véleményvezérekkel készített interjúknak rengeteg haszna van. Egyrészt segítenek a szakértői branded megerősítésében, hiszen a közönséged azt látja, hogy olyan emberek véleménye jelenik meg nálad, akiket már eleve szakértőnek látnak, vagy legalábbis a véleményüket értékesnek tartják.
Emellett szintén kiválóan alkalmasak a linkprofil építésére: az idézetek forráshivatkozásai mellett a megosztások és az interjúalanyoknál megjelenő backlinkek is segíteni fognak abban, hogy jobban rangsorolj.
Videók
Egyes szegmensek sokkal jobban szeretnek rövidebb videókat megtekinteni egy-egy témában, mint hosszabb írásokat elolvasni. (A felsővezetők például jellemzően ilyenek.) A videókkal nekik kedvezhetsz, írásos tartalmaidat ki is egészítheted, vagy olyasmit mutathatsz be, amire a szöveg nem lenne elég.
A videókhoz mindig mellékelj leírást vagy akár leiratot – így a Google is pontosan tisztában lesz vele, hogy az miről szól, hogyan érdemes kontextusba helyezni.
Ebookok
A letölthető infotermékek szintén a megosztásokkal hozhatnak neked jó rangsorolást amellett, hogy igen hasznosak, értékesek is, a felhasználói élményt így javítják – ha jó landing page-et készítesz hozzájuk (és nem felejted el azt indexeltetni is), akkor egy termékoldalhoz vagy útmutatóhoz hasonlóan kiválóan rangsorolhatnak, amikor valaki egy adott problémára keres megoldást. Ehhez persze ismerned és használnod kell az adott esetben releváns keresőkifejezéseket is – erről mindjárt bővebben beszélünk.
URL-ek
Mint azt már említettük, hasznos, ha az URL-jeid rövidek és szerepelnek bennünk a legfontosabb kulcsszavak. Ahelyett tehát, hogy ehhez hasonló automatikusan generált URL-ekkel dolgoznál:
pelda.com/blogpost1561456456fs56f456sd
használj ilyen egyszerű, lényegretörő és értelmezhető címeket:
pelda.com/miert-fontos-a-seo
Az viszont biztos, hogy az egyszerű és egyértelmű, leíró címek mindig jobbak, mint a rengeteg betűből, számból és más karakterből generált végtelen webcímek.
EGYES SZAKÉRTŐK SZERINT A rövid URL-ek jobban is rangsorolnak a Google-ben, bár itt inkább arról lehet szó, hogy mivel jobban értelmezhetőek, ennek pozitív hatása van az átkattintási arányra. (Megint csak korreláció.)
Az viszont biztos, hogy az egyszerű és egyértelmű, leíró címek mindig jobbak, mint a rengeteg betűből, számból és más karakterből generált végtelen webcímek.
Címadás (title tagek)
A jó címadásról monográfiát írhatnánk, álljanak itt csak a keresőoptimalizálás szempontjából legfontosabb tényezők.
- A jó cím egyértelmű: a felhasználó megtudja belőle, miről szól az adott oldal, az ott található tartalom.
- A jó cím figyelemfelkeltő: segít rávenni a felhasználót, hogy érdeklődve kattintson a hivatkozásodra.
- A jó címben megtalálhatóak a legfőbb kulcsszavak, hogy a keresőalgoritmus és a felhasználó is egyértelműen értse: igen, ez a találat arról szól, amire rákeresett.
Ezeket a title tagekben, headlineokban és az alcímek (h1, h2, h3) ugyanúgy érdemes.
Tipikus címadási hibák (és hogy kerüld el őket)
Ezeket a title tagekben, headlineokban és az alcímek (h1, h2, h3) ugyanúgy érdemes
- Nem használsz title tageket. Ne hagyd, hogy a Google azt olvasson be az oldaladról, amit csak akar, és így jelenítsen meg a keresési találatok között. Optimalizáld, rövidítsd a címeidet a tagekben, és vedd rá hatékonyabban a kattintásra a felhasználókat.
- Duplikálod a címeid. Mindig használj valamilyen egyedi címet, máskülönben honnan tudná akár robot, akár ember, hogy az oldalaid közül melyik a legrelevánsabb adott esetben?
- Túl hosszú címeket adsz. 50-60 karakter felett a találati oldalon már nem jelenik meg a további címszöveg, tehát figyelj arra, hogy ebbe minden beleférjen. Ha olyan tartalom található az oldalon, aminek ennél hosszabb a címe, írd át, rövidíts, egyértelműsíts.
- Túl rövid címeket adsz. Ha van egy webáruházad és mellé egy blogod, akkor egy posztnak nem adhatod azt a címet, hogy „Drón”. Az viszont, hogy „Xiaomi Mi Drone 4K teszt (videóval)” épp jó hosszúságú, leíró, egyértelmű.
- Túloptimalizálsz. A cím legyen természetes, érthető, ne csak egy rakás jónak tűnő kulcsszó egymás után.
- Kulcsszó kannibalizáció. Ne optimalizáld úgy a címeket, hogy egyszerre több népszerű kifejezésre rangsoroljanak, ezeket a szerepeket oszd le egyes oldalaid között.
- Rosszul rövidítesz. A statisztika szót, ha keresik így (végezz kulcsszókutatást!) rövidítheted statnak, de statiszt.-nak semmiképpen. Figyelj a felhasználói szokásokra!
- Ha lokálisan igyekszel megfogni egy célközönséget, a címbe is foglald bele, kikhez szólsz – így a kereső is jobban tudja majd, kiknek érdemes megmutatnia az oldalaid, és jobban célozhatod a hosszabb lokális keresőkifejezéseket is. (Emlékezz, a rangsorolásban a földrajzi helyzet is szerepet játszhat.)
- Legyen releváns. Ha a címet a kulcsszavakra optimalizálod, de félrevezetően, és a tartalom az oldaladon végül valami teljesen másról szól, lebontod a felhasználói élményt: becsapod a keresőt, aki lepattan majd az oldaladról, ezért pedig a Google is büntetni fog.
Rengeteget beszéltünk már a kulcsszavakról, ezért ideje, hogy bevezessünk abba, hogyan használhatod ezeket a legjobban – egyáltalán, honnan tudhatod meg, hogy melyek a számodra fontosak.
Kulcsszavak és kulcsszókutatás
Kulcsszókutatás nélkül nem létezhet keresőoptimalizálás. Hiába technikailag tökéletes az oldalad, hiába gyártasz minőségi tartalmat vagy adsz ösztönösen jó címeket. Ha fogalmad sincs róla, hogyan keresnek a számodra releváns dologra a felhasználók, nem ismered a szokásaikat, nem leszel képes a konkurenciád elé kerülni.
De kezdjük a legelején.
Mi az a kulcsszó?
Egyszerűen fogalmazva bármi, amit a keresőmezőbe gépelünk, kulcsszónak (keyword) számít – ez remélhetőleg nem jelent számodra újdonságot.
Az elnevezés félrevezető lehet, mert jellemzően egyáltalán nem egyetlen szóról van szó – ezért is szerencsésebb keresőkifejezésnek titulálni őket.
Az angol szakemberek háromféle keresőkifejezést különböztetnek meg:
- Head: egyetlen szóból áll, pl. „étterem”
- Body: rövid, egyszerű, többszavas keresőkifejezés, pl. „vegán étterem”
- Long tail: hosszú, összetettebb kifejezés, pl. „vegán étterem Budapest XI. kerület”
Egy long tail kifejezés hiperreleváns lehet. Ha van egy vegán éttermed a XI. kerületben, és erre a kifejezésre van megfelelő keresési volumen egy hónapban, amiért már megéri optimalizálnod (akár párszáz kereséstől is), akkor ezeket a felhasználókat konkurencia nélkül söpörheted be, gyakorlatilag konkurencia nélkül, néhány minőségi tartalommal és pár backlinkkel pedig akár a legelső pozícióba rangsorolhatsz.
Mi a kulcsszókutatás?
Szerencsére nagyszerű alkalmazások állnak a rendelkezésedre, hogy ne kelljen találgatnod, a Google Kulcsszótervező vagy az Ahrefs szolgáltatása például remek kiindulópontok.
A legjobb kulcsszavaid jellemzően ilyenek lesznek, alapvetően ezeket kell keresned:
- Relevánsak a termékedre, szolgáltatásodra, tartalmadra nézve.
- Alacsony a konkurencia, vagyis a rájuk jól rangsoroló oldalak gyengék, így könnyedén előre kerülhetsz.
- Magasabb keresési volumennel bírnak, így meg is éri rájuk optimalizálni.
Mellesleg magáról a folyamatról egy lépésről-lépésre kulcsszókutatási tutorialt is találsz az oldalon.
Hogyan keressünk kulcsszavakat (és hogyan ne)?
Amint azt említettem, a kulcsszókutatás lényege, hogy megfejtsd a célközönséged szándékait. A legfontosabb szempontokat fent kifejtettem, nézzük, hogyan néz ez ki a gyakorlatban.
A legjobb, ha egy kulcsszótervező szolgáltatással dolgozol. Indulj el a legalapvetőbb kifejezésekkel, amik a legrelevánsabbak számodra, mint a könyv, élelmiszer vagy szépségápolás. Figyeld meg, hogy pontosan milyen több elemes kulcsszavak teljesítenek jól, milyen releváns kulcsszavakat találhatsz. Menj el, addig, amíg úgy gondolod, hogy még neked és a közönségednek is relevánsak a találatok.
Ezzel lábon lövik magukat, hiszen a legnagyobb volumenű kifejezések nem kellően relevánsak és hatalmas a konkurencia is, a jó rangsorolásra vagy nagyobb organikus keresőforgalom vonzására így az esély minimális. Nem is említve a felesleges energia- és pénzbefektetést.
Kulcsszótervezők
Google Keyword Planner
Ahhoz, hogy a Google keresőjét használhasd, szükséged lesz egy Ads (korábban AdWords) accountra, ezt mindenképpen regisztráld. Ez a legalapvetőbb eszköz, amivel elkezdheted a kulcsszókutatást.
Ahhoz, hogy itt a lehető legjobb találatokat kapd, egy sor paramétert megadhatsz, kapsz majd releváns kulcsszavakat, volumeneket.
MOZ Keyword Analyzer
Remek eszköz, amivel az alábbiakat tudhatod meg a keresőkifejezésekről:
- Keresési volumen
- CPC (cost-per-click, kattintásonként költség)
- Kulcsszó nehézsége (avagy milyen erős a konkurenci)
- Lehetőségek
- Potenciál
- Releváns keresőkifejezések
A lehetőségek itt azt jelenti, hogy egy adott kifejezésre keresve hányan kattintanak át ténylegesen a kapott találati oldalról valamelyik eredményül kapott hivatkozásra. Minél többen, annál nagyobb az esélye, hogy az első 10-be kerülve nagy organikus forgalmat hozhatsz be.
A potenciál pedig azt adja meg, hogy a költséget, nehézséget is számítva egyáltalán érdemes-e foglalkoznod a kifejezéssel.
SEMRush
Megmutatja, hogy egy-egy weboldal mely kifejezésekre rangsorol, ami önmagában hatalmas lehetőség, hiszen megismerheted nem csak a saját keresőprofilodat, de a konkurenseidét is.
Ubersuggest
Lényegében a Google automatikus kiegészítését viszi tovább: egyszerre nem csak néhány javaslatot kapsz, hanem egy egész listát, amivel már bátran dolgozhatsz.
Keyword Shitter
Adj meg egy alap kulcsszót, és kapsz egy rakás long tail változatot, amiket aztán leellenőrizhetsz más eszközökkel – lényegében egy rakás ötletet ad, irányokat, amibe elindulhatsz a kutatásoddal.
Ahrefs
Talán az egyik legjobb eszköz a piacon: nem csak a weboldalak profiljait állítja fel, de a keresőkifejezések long tail és releváns változatait is megkapod, volumennel és nehézséggel együtt, és még egy rakás elképesztően részletes információt. Ha egy kicsit is haladóbb szinten állsz a keresőoptimalizálás terén, mindenképpen ki kell próbálnod.
Elsődleges és másodlagos kulcsszavak
Ha sikerült megértened a keresőket használó célközönséged szándékait és ennek megfelelően meghatároznod az optimális (lehetőleg long tail) keresőkifejezéseket, akkor ideje rangsort állítanod.
Valószínűleg kapni fogsz egy rakás nagyon hasonló kifejezést, amelyek azonos szándékot fejeznek ki. A „használt autó vásárlás Budapest”, „budapesti használt autók”, „hol vehetek használt autót Budapesten” mind teljesen ugyanazt a szándékot mutatják. Tehát: válaszd ki a legnagyobb potenciállal bíró kifejezést, és optimalizáld az oldalt erre, ez legyen az elsődleges.
LSI kulcsszavak
Az LSI kulcsszavak abban segítenek a Google-nek, hogy a lehető legjobban megértse, miről szól az oldalad, így jobban meghatározhassa annak relevanciáját is.
Lehet, hogy te a körte szóra optimalizálsz, de a Google abból fogja tudni, hogy az oldalad a villanykörtéről vagy a gyümölcsről szól-e, hogy megvizsgálja a kontextust.
Ha olyan szavakat talál, mint a gyümölcs, befőtt, egészség, étel, növény és így tovább, egyértelmű a helyzet – és így képes lesz relevánsabb találatokat biztosítani a keresőt használóknak.
Tehát: az elsődleges és másodlagos kulcsszavaidhoz szemantikailag szervesen kapcsolódó kifejezésekről beszélünk.
Ha szeretnél ilyeneket találni, megnézheted valamelyik kulcsszótervezőben a releváns keresőkifejezéseket, vagy használhatod például az LSIGraph ingyenes eszközét.
Csak hogy tisztázzuk: az LSI kulcsszavak nem kapcsolódnak egyetlen rangsorolási metrikához sem, ugyanakkor remekül kiegészítik a kulcsszókutatásodat, segítenek a Google-nek az oldalad értelmezésében és így közvetetten segíthetik a jobb helyezések elérését is.
Megjelenés, dizájn
A megjelenés elsősorban nem a crawlerek, hanem a hús-vér felhasználók miatt fontos. Ők akkor fognak az oldaladon több időt eltölteni, a tartalmaidat fogyasztani, ha erre lehetőséget adsz: nem zavarod össze őket, nem nehezíted meg a navigációt vagy egyenesen a szövegek olvasását.
Nem fogunk itt hosszasan értekezni a webdizájn alapelveiről, de néhány alapvetésnek meg kell felelned.
Mind az oldalaid, mind a tartalmaid legyenek megfelelően tagoltak. Szövegtömbök helyett kisebb bekezdések, egyszínű háttér helyett elkülöníthető blokkok, világos navigáció. Címek, alcímek (h1, h2 és így tovább).
A formázás, tördelés alapvető fontosságú, mert az első benyomást és a hosszabb távú felhasználói élményt is meghatározza. Beszéljünk tehát a felhasználói élményről.
UX: a felhasználói élmény
A felhasználói élmény javítása véget nem érő folyamat: a UX alapvető szemlélet kell, hogy legyen bármilyen webfejlesztési folyamatban. Már csak azért is, mert a rossz élménnyel együtt jár majd, hogy a felhasználók ki is mutatják elégedetlenségüket: elhagyják az oldalt, lepattannak, nem térnek vissza. Ezeket a metrikákat pedig a Google is figyeli, és nagyon is fontos szerepet kapnak a rangsoroláskor – hiszen olyan oldalt, amiről közvetetten így nyilvánít véleményt a közönsége, nem rakhatnak előkelő pozícióba, ez magát az algoritmus minősítené.
A jó felhasználó élmény rengeteg mindentől függhet – illetve, mindentől onnantól kezdve, hogy milyen színeket választunk odáig, hogy milyen a szóhasználatunk az egyes tartalmaknál.
Ide tartozhat:
- A weboldal szerkezete
- A navigáció
- A dizájn és megjelenés
- A fejlesztések
- A tartalom minősége, relevanciája, hasznossága
- A tartalom szerkezete
- A technikai aspektusok (pl. bugos-e az oldal)
- A kommunikáció a felhasználókkal
Ezért nem feltétlenül jó ötlet például one pagereket készíteni vagy automata slidereket használni a weboldalon – mert ezzel kivesszük a navigáció kontrollját a felhasználó kezéből, ezzel, még ha egyes esetekben csak tudat alatt is, de rontjuk az élményt.
A UX ma már egy külön szakterület, és együtt kell dolgozzon a javításán tartalomfejlesztő, webfejlesztő, SEO-szakértő és dizájner.
Linképítés
A linképítés célja egy erős linkprofil megteremtése egy domain vagy azon belül egy adott aloldal számára. Backlinkek szerzése a lehető legrelevánsabb, leghitelesebb oldalaktól, ami nem egyszerű, hiszen nem vásárolhatjuk meg ezeket egyszerűen (ez tilos is…), nem számíthatunk jóindulatra – akkor fogunk jó backlinkeket kapni, ha értéket teremtünk és adunk.
Mint azt korábban kifejtettük, minél több és minél erősebb oldal hivatkozik a miénkre, annál hitelesebb lesz az is a Google szemében.
Lényegében ez teszi ki az off page SEO nagy részét. Ez a mai napig az egyik legerősebb rangsorolási faktor, és az is marad a belátható jövőben), így óriási hatása van arra, hogy az egyes találati oldalakon milyen rangsorolást ad nekünk a Google.
A linképítésnek van on-page része is, ez a belső linkhálózat kialakítása, amelyről korábban már szóltunk.
A linképítés alapjai
Belső linkhálózat
Néhány száz belső link már jó kiindulópont egy belső linkhálózatnál, a tartalomfejlesztés során létrejövő kereszthivatkozásokkal ez egyébként is tovább fog fejlődni.
Persze ezt már néha maga a navigáció bőven (nagyságrendekkel) meghaladja, gondoljunk akár a legegyszerűbb webáruházra. Számít, hogy horizontális és vertikális irányban is meglegyenek a megfelelő linkek – egyes kategória oldalak és termékoldalak között például horizontálisan, vagy a főoldalról lefelé haladva a hierarchiában.
Nem mindegy az sem, hogy milyen horgonyszöveget használsz – ez lehetőleg legyen releváns, az ide kattints helyett egy kulcsszó sokkal ideálisabb. A horgonyszöveg legyen leíró, mind a robot, mind az ember pontosan tudhassa, rákattintva hová jut.
Figyelj arra, hogy ne legyenek halott belső linkjeid, mert ezt a Google nem szereti: oldaladat rendszeresen ellenőrizd olyan eszközökkel, amelyek képesek a belső linkhálózat vizsgálatára (ilyen például a SEMRush).
Milyen a jó link?
A jó backlinknek van néhány alapvető jellemzője. Az egyik, hogy erős, hiteles oldalról származik.
Hiteles akkor lehet egy oldal, ha egyrészt a keresőoptimalizálást erősen alkalmazzák, a Google azt érzékeli, hogy a felhasználók szeretik, szívesen látogatják és a technikai oldalon is minden rendben van. A hitelességet azonban leginkább az alapozza meg, ha az oldalra magára is sok hiteles oldalról származó link mutat, vagyis közelebb foglal helyet a hálózat közepéhez (lásd fentebb társadalmi hasonlatunkat).
A jó backlink hasznos, vagyis a felhasználók rá is kattintanak, mégpedig azért, mert az adott tartalomban hozzáadott, plusz értéket képvisel, olyasmit, ami megalapozza vagy kiegészíti a mondanivalót, szakmai tartalmat.
A jó link természetes – vagyis nem vásárolt, nem csere útján jött létre, hanem ténylegesen azért, mert egy weboldalt, egy tartalmat valaki hasznosnak, értékesnek talált és meg akarta osztani saját közönségével is.
Stratégiák és content
Az alábbiakban vázlatosan áttekintünk néhány linképítési stratégiát, amelyekről egy következő cikkben részletesen is értekezni fogunk.
- Tartalomalapú linképítés: olyan tartalmak készítése, amelyek eléggé hasznosak és értékesek önmagukban ahhoz, hogy backlinkeket, organikus forgalmat és közösségi megosztásokat generáljanak.
- Közösségi marketing: tartalmaink, oldalaink rendszeres megosztása, promotálása a közösségi felületeken, így minél nagyobb elérést biztosítva azoknak, növelve a továbbosztás és a backlinkek születésének esélyét.
- Vendégblogolás: vendégszerzőként írások megjelentetése hiteles szakmai oldalakon, ezért cserébe az adott írásokban a megerősíteni kívánt (releváns) oldalaink hivatkozása.
- PR cikkek: saját kutatások vagy éppen véleményvezéreket felsoroló írások, amelyeket kiküldhetünk médiumoknak, influencereknek, és, vagy a tartalom érdekessége, vagy az említése miatt organikus backlinkeket szerezhetünk így.
- Vásárlóinkat vagy egyszerűen közönségünket meg is kérhetjük arra, hogy hivatkozzanak ránk: ha ezért nem kínálunk ellenszolgáltatást, akkor nem minősül black hat technikának.
Alapszabály, hogy néhány nagy értékű link mindig nagyobb értékkel bír, mint akár több tucat gyenge minőségű, és minél természetesebben jelennek meg ezek a hivatkozások, annál jobb a Google szempontjából.
Azokat a hivatkozásokat, amelyek spammer hálózatokból, linkkatalógusokból érkeznének, aktívan próbáld elkerülni.
Ha jó linkprofilt akarsz felépíteni, a legjobb kiindulópontod egyik erős konkurensed linkprofilja lehet, amelyet valamilyen online eszközzel könnyen feltérképezhetsz és a fenti technikákat használva elkezdhetsz magad is kiaknázni.